Munkahelyi kirándulás2017.05.25. 05:32, sm-agi
A munkahelyünk kirándulást szervezett nekünk (dolgozóknak), hogy kicsit kikapcsolódjunk. Jó is volt nagyon, de mit csináltunk?!
1.) 07:30-kor gyülekező volt a munkahely bejárata előtt. Három kisbusszal indultunk el Pécsre, 08:00-kor.
2.) 9:15-kor beléptünk a pécsi állatkert kapuján. Izgatottan vártam már, hisz imádom az állatokat, és örömmel sétáltam az állatkert területén. Kb. 11:00-ig voltunk itt, és sikerült minden állatot megnézni.
3.) A következő állomás Orfű volt, ahol megnéztük a tavat, ami gyönyörű. Lehet ott horgászni, fürdeni, enni. Mi is ettünk, amit a cég fizetett (a kaja kinézetre jól nézett ki, de ízre borzalmas volt minden munkatársam szerint is).
4.) A következő helyszín ped Abaliget volt. Megnéztük a tavat, a denevérmúzeumot, a cseppkőbarlangot is.
A teljes képsort megnézheted itt >> 2017 céges kirándulás
Virágok szeretete2017.05.17. 18:23, sm-agi
Nagyon szeretem a virágokat, a kedvencem a sárga rózsa.
Társasházban lakom, ahol a cserepes virágokat részesítem előnyben, de néha fellelhető a lakásban pár csokor és vágott virág is (főleg ha a párom meglep pár csokorral).
De amit igazán szeretek, az a szabadban lévő virágok! Órákig tudnám csodálni a kertben, réten, egyéb helyeken pompázó virágokat! Megnyugtatja az ember szívét és lelkét!
Céges Ruhavásárlás2017.05.04. 11:16, sm-agi
Már harmadik éve kapunk ruhavásárlási pénzt a cégtől, ahol dolgozom. Miért kapjuk? Mert minden év júniusban van egy alapítványi nap, és erre kell vennünk ruhát (egyenruhát hordunk, amit a főnök talált ki - egyenszínű poló a cég és a dolgozó nevével, valamint egyforma színűnnadrág). 2015-ben fekete nadrág és citromsárga poló volt, 2016-ban zöld nadrág, fehér poló, piros sál. Ebben az évben pedig sötétkék farmernadrág és mályvalila poló lesz. Ezért kaptunk a cégtől 15000Ft-ot hogy nadrágot vegyünk belőle. A pólót majd a cég adja később. Persze mást is vettem belőle, nemcsak nadrágot.
De nézzük mit is vettem a pénzből!
A sötétkék farmernadrág 2200Ft volt (40 méretű)
A melltartó 800ft volt (100C méret)
A bézs színű 3/4-es nadrág 1990Ft volt (5XL méret)
A zöld mintás felső 1890Ft volt (méret nélküli)
A rózsaszyn póló 990ft volt (XXL méret)
A mintás póló 990Ft volt (XL méret)
A szürke 3/4-es nadrág 1300ft volt (7XL méret)
Ezen felül a páromnak vettem egy zöld rövid fazonú munkásnadrágot 3590FT-ért. És kettőnknek vettem egy WC-ülőkét is 1900FT-ért. Így kicsit túlhalattam a 15000Ft-ot, kb. 800Ft-al. Ez azt jelenti, hogy a cég fizetett 15000ft-ot, én pedig 800Ft-ot a boltban. Azt nem kell mondani, de leírom, hogy kínai áruházban vásároltam.
Éves nyaralás - Igal2017.05.03. 06:09, sm-agi
Már tizenhét, az-az 17 éve a családunk birtokában van egy nyaraló Igalban. Igal egy csendes kisváros, ahová rengeteg német és magyar turista jár egész évben, mert szuper kis gyógyfürdő található itt. Minden évben eltöltök ott egy egész hetet, ha nem kettőt (hol barátnővel, hol szülőkkel, hol élettársammal - mikor hogy hozta az élet).
Egy faházikónk van, ami elég nagynak mondható (földszint- udvar, terasz, nagy nappali, főzőfülke, kisszoba, zuhany, wc, emelet - 2 kisszoba, lépcső). A közelben van egy kisbolt, pár étterem, és a szuper strand is, ami rengeteg élménymedencével, wellness-lehetőséggel, és különféle programokkal vár egész évben. Nagyon jó kis kikapcsolódási lehetőség az egész családnak, kicsiktől a nagyokig.
A következő programokban volt eddig részünk itt az emúlt három, az-az 3 évben: katonai bemutató, koncertek, éjszakai fürdőzés, retro disco, halterápia, evés-ivás, pihenés, fürdés, kártyázás, séta, étterem, borozás.
És, akinek ez még nem volna elég, annak azt mondhatom, hogy köze van a Balaton (Szántód) - kb. 45km - és oda is elmehet fürdeni, kompozni, sétálni, vásárolni. Vagy esetleg Kaposvár is közel van, ahol beülhet egy mozira, vagy városnézés és vásárlás. De, ha még ez sem lenne elég, közel van a Desedai-tó is, ahol fürdeni, horgászni és csónakázni is lehet. Szóval van mit fefedezni.
Dohányzás2017.04.29. 16:49, sm-agi
Mikor kislány voltam, akkor anyukám és mamám dohányoztak, de hamar leszoktak róla, mert nem találták hasznos dolognak a szervezetük számára. Nem igazán emlékszem erre a korszaka, ők mesélték el nekem. Tehát, jelenleg a családomban nem dohányzik senki (apam anya, mama, bátyám), csak én.
Nagyon régóta dohányzom már (középiskola negyedik osztálya - már betöltöttem a nagykorúság küszöbét). Nem kínált meg senki cigivel, nem tukmálták rám sohasem. Csak egyszerűen láttam a társadalomban, hogy néhány ember ezt teszi. És ki akartam próbálni. Egyedül akartam kipróbálni, nyugodt körülmények között; úgy, hogy senki nem figyel. Ezért fogtam a zsebpénzem, és bementem a boltba venni egy doboz cigarettát. No, persze naív vásárló voltam, hisz nem tudtam akkor még, hogy cigi és cigi között van különbség (árban is és erősségben is). És mit vásároltam meg elsőre, egy doboz piros Marboro márkájú cigarettát (a márka miatt választottam ezt a típust, és mert tetszett a pros színe - persze, hogy sikerült kiválasztanom egy erős cigarettát és drágát is).
Az eső vásárlásom után, választottam a bolt közelében egy nyugodt parkot (ahol épp nem volt senki sem), és rágyújthattam az első szál cigimre. Mit nem mondjak, elsőre érdekes élmény volt. A kezdeti köhögési roham elmúlása után, sikeresen végigszívtam a cigit; és úgy "megdobott", hogy e kellett ülnöm a padra, mert szédelegtem tőle. De a maradék cigit nem dobtam el, hanem a kistáskámba tettem, és a szédülés elmúlása után hazamentem vele. Vot, hogy pár osztálytársammal a suli wc-ben szívtuk (volt mikor lebuktunk a tanárok előtt), volt hogy lógtunk óráról, elmentünk kicsit inni (ott is cigiztünk). Azóta is elválaszthatatlan "barátok" lettünk (17 éve), de azóta rengeteg fajta cigivel próbálkoztam már (sophie, mentolos, golden gate) mire eljutottam a végleges változatig (most sötétkék LD vagy SOPHIE - és saját magam töltöm a cigit). Szívom ha ideges vagyok, szívom ha unatkozom, szívom a kávé mellé, a kaja után is szívom; szóval sokat dohányzom ( napi 1-2 doboz között ingazom).
Senkit nem bíztatok arra, hogy dohányozzon, ez mindenkinek a maga dolga eldönteni mit szeretne. Sokan hatnak rám (TV reklám, cigis-doboz, család, ismerősök), hogy a dohányzás káros az egészségre (rákot okot - de olyan is rákos lehet, aki sose dohányzott), meg hogy büdös tőle az ember ruhája, és sok helyen nem is lehet dohányozni manapság (étterem, kávézó, buszmegálló, munkahely, stb....). Na és persze nem olcsó mulatság.
De számomra jó egy kis dohányos közösséghez tarozni, akikkel cigizés közben is csomó mindent meg tudunk beszélni.
Kezdetek...2017.04.25. 19:16, sm-agi
Akkor itt lennék én, a DIGITALMEMORIES oldal szerkesztője (ÁGI), és végre belevágok ebbe az oldalba, hogy emlékimet megörökítsem (elsősorban magamnak, de ha tetszenek a bejegyzések akkor szívesen látlak itt újra - hisz, ha megérem az öregkort, már úgyse marad más, csak a sok emlék; így legalább egy helyen lesz csokorban összeszedve).
Középiskolában naplót írtam a mindennapjaimról (még A/5 méretű vastagabb füzetbe). Többnyire a suliról, szerelemről és tervekről szólt. De előfordut az is, hogy bátyám írógépét vettem kölcsön, amit a közgazdasági suliba használt gépírástanra (igen abban az időben írógépek voltak, meg COMMODOR számítógépek is, de már kezdett teret hódítani az asztali számítógép világa is). A lényeg ebből, hogy úgy csattogtattam az írógépet, hogy szinte füstölt már. Mindig valami történetet írogattam rajta (krimivel próbálkoztam), még anyukám meg is jegyezte, hogy biztos valami íróféle leszek. Aztán nem lettem íróféle, ha ez a blog nem számít annak (persze nem). De azért végzős évemben pár csajjal összeálltunk egy suliújság erelyéig (pár számot megélt újság volt, mert jött az érettségi, és tanulni kellett rá). Tisztára GILMORE GIRLS! Na jó, azért nem teljesen!
Manapság a laptopom billentyűit koptatom, legtöbbször egy bögre kávé és egy szál cigi társaságában. És persze elmaradhatatlan a jegyzetfüzetem is, amire az ötleteimet írtam bele. Ez alapján szerkesztem ezt a honlapot. A közelben van a telefonom is, ha netán keresnének akkor ne kelljen itthagyni a félbemaradt munkát.
Akkor jöjjenek továbbiakban az emlékeim sorozata.
|